2015-ös rendezvények
MEGHÍVÓ
A társadalomtudományi vitasorozatunk (http://oktatas.uni.hu/konyvvitak.htm) keretében napirendre tűzzük:
A Horthy-rendszer mérlege. Diszkrimináció, szociálpolitika és antiszemitizmus Magyarországon c. könyvet.
Időpont: 2015. január 7. 17 óra
Helyszín: Budapest, WJLF, VIII. Dankó utca 11.
Közlekedés: http://oktatas.uni.hu/dankoutca.htm
Program:
Iványi Gábor (rektor): Megnyitó
Ungváry Krisztián (tudományos munkatárs): A mű legfontosabb megállapításai
Karády Viktor (MTA külső tagja): Vélemény
Bolgár Dániel (tanársegéd) Vélemény
Vita
Nagy Péter Tibor (egyetemi tanár): Zárszó
MEGHÍVÓ
„Nép, nemzet, zsidó” címmel vitaestet szervezünk.
Helyszín: Budapest, WJLF, Dankó u 11., Kline terem
Közlekedés: http://oktatas.uni.hu/dankoutca.htm
Időpont: 2015. január 7. 14 óra
Program
Megnyitó
Gyáni Gábor: Nép, nemzet, zsidó
Trencsényi Balázs: Opponensi vélemény
Gyáni Gábor: Válasz
Vita
A rendezvény illeszkedik egy 12 éves társadalomtudományi könyvvitasorozatba: http://oktatas.uni.hu/konyvvitak.htm
MEGHÍVÓ
Könyvvitasorozatunk (http://oktatas.uni.hu/konyvvitak.htm) keretében Halász Gábor beszél a “A felsőoktatás kutatása” c tanulmánykötetről
Időpont: 2015. január 8. csütörtök 18 óra
Helyszín: Pázmány Péter sétány 1.a 0.100C, TÁTK Új tanácsterem
Házigazda: ELTE TÁTK Oktatás és Ifjúságszociológiai
Továbbképző Központ
A kötet adatai:
Nagy Péter Tibor-Veroszta Zsuzsa (szerk) A felsőoktatás kutatása. Tisztelgő kötet Hrubos Ildikó születésnapjára. Társadalom és oktatás 38. kötet. Gondolat kiadó, Budapest, 2014, 223.p.
TARTALOM
Előszó (Nagy Péter Tibor-Veroszta Zsuzsanna)
Bander Katalin / A felsőoktatási egyenlőtlenségek új típusai – Nemzetközi hallgatói mobilitás / Az európai felsőoktatási rendszerek tömegesedése, a fiatal korosztályok növekvő arányú felsőoktatási részvétele következtében a felsőoktatáshoz kötődő egyenlőtlenségek jellege a 21. század elejére megváltozott. Napjainkra a bekerülés esélykülönbségei mellett egyre meghatározóbbá válnak a felsőoktatás rendszerén belüli egyenlőtlenségek, amelyek egyfelől a Bachelor és a Master szintek közötti átmenetnél, másfelől egy adott képzési szinten belül a felsőoktatási intézmények és képzési programok közötti választás, valamint a nemzetközi hallgatói mobilitásba való bekapcsolódás terén mutatkoznak meg. A tanulmány a nemzetközi hallgatói mobilitáshoz kapcsolódó egyenlőtlenségeket vizsgálja nemzetközi adatfelvételek (UOE, Eurostudent) adataira támaszkodva. Az európai trendekre koncentráló elemzés a hallgatói mobilitás részvételi arányainak alakulását az EU 2020-ig elérendő 20%-os célkitűzése fényében értékeli. A tanulmány bemutatja a hallgatói mobilitáshoz kötődő egyenlőtlenségek fő típusait, majd a külföldi tapasztalatszerzést akadályozó tényezőket és az akadályok lebontásának előrehaladását veszi számba az Eurostudent adatai, valamint az Európai Hallgatói Szövetség elemzése alapján. / felsőoktatás, nemzetközi hallgatói mobilitás, Európa, egyenlőtlenségek típusai, a mobilitás akadályai
Biró Zsuzsanna Hanna / Középiskolai tanári karrier a 20.
század első felében / A tanulmány az 1873-1945 között középiskolai tanári
diplomát szerzett népesség karrierpályáját vizsgálja, két kérdést járva körbe:
1) Mennyit ért a tanári diploma a 20. század első felében az aktív korúak,
a frissen végzettek, valamint a fiatal pályakezdők körében? 2) Milyen
módon hatott a vallás, az etnikai háttér illetve a nemi hovatartozás a
középiskolai tanárok elhelyezkedésére? Néhány fontos megállapítás az
elemzésből: A századfordulóhoz képest a tanári diplomák értéke fokozatosan
csökkent. A nők elhelyezkedési lehetőségeire pozitívan hatott a
leányközépiskolák terjedése egészen az 1920-as évekig, Trianon után azonban
erősen visszaesett a bölcsészdiplomával rendelkezők elhelyezkedési
valószínűsége, ami különösen a fiatal pályakezdőket érintette
hátrányosan. Konjunktúrateremtő ereje csak a területi visszacsatolásoknak
volt az 1930-as évek végétől. 1945 előtt a saját iskolákkal nem vagy
nem megfelelő számban rendelkező felekezetekhez tartozók előtt
kétféle út állt nyitva: befogadtatás egy másik felekezet által, vagy
érvényesülés a világi piacon. Előbbit a görög katolikusok és az
evangélikusok használták ki eredményesen. Az állami, városi vagy magániskolák
pedig elsősorban a zsidók, az unitáriusok és a görögkeletiek érvényesülését
segítette. A középiskolázás másik strukturáló tényezője a nemek szerinti
elkülönítés. A 20. század első felében a nemi szeparáció erősödött,
mindez nem jelentette azonban, hogy a férfiak ne pályázhattak volna
leányiskolai állásokra is. Ez a húszas évek második felétől – pl. a zsidók
számára – az érvényesülés egyik alternatív útjává vált.
/ történetszociológia, kollektív életútelemzés, tanári karrier, osztott piac
Csákó Mihály / Bologna előtt: a szociológiai és a szociális képzés egy elfeledett reformtervéről / (Adalék a magyar felsőoktatás történetéhez) / A rendszerváltozással megváltozott a felsőoktatás intézményi környezete és lehetőség nyílt a hosszabb ideje szükségesnek tartott változások megkezdésére. Ebben a pezsgésben születtek olyan kezdeményezések, amelyek később – és ismét csak más feltételek között az ún. Bologna-rendszerben igyekeztek megvalósulni. Ez az emlékirat jellegű írás a magyar felsőoktatás-történetnek e szakaszához nyújt adalékot az ELTE Szociológiai és Szociálpolitikai Intézetében a kilencvenes évek elején kidolgozott reformprogram felidézésével.
/ oktatástörténet, felsőoktatás, ELTE, szociológia szak, szociális szakok, reformterv
Fehérvári Anikó / Felsőfokú szakképzés – az ismeretlenségből a süllyesztőbe / A tanulmány a felsőfokú szakképzés 15 éves történetét tekinti át. Bemutatja, hogy milyen körülmények között került bevezetésre, milyen okok húzódtak meg a háttérben, így utal a felsőoktatás expanziójára, illetve arra a sajátosságra, hogy Magyarországon egy erős középfokú szakképzésben kellett megtalálnia ennek az új képzésnek a helyét. Az írás az oktatáspolitikai vetület mellett arról is képet ad, hogy milyen célcsoportok számára indult a felsőfokú szakképzés és ezek a célcsoportok hogyan bővültek az elmúlt évek során. A képzés indulásakor elsősorban azok számára volt nyitott, akik nem kerültek be diplomát adó képzésekbe, de később már egy-egy kurrens szakma is vonzotta a hallgatókat ebbe a képzési típusba. Emellett az elmúlt évtized végén sok felsőoktatási kudarcot megélt fiatal számára is lehetőséget nyújtott ez a rövid ciklusú képzés. A tanulmány összehasonlítja a felsőoktatásban tanuló más csoportokkal a felsőfokú szakképzésbe járókat. Bemutatja, hogy milyen különbségek vannak e hallgatói csoportok között az egyéni jellemzők (lakóhely, iskolai út, családi háttér, továbbtanulási szándékok, munkapiaci kilátások) alapján. Végezetül arra is utal, hogy a szakmapolitikai változások nyomán a felsőfokú szakképzésben milyen jövőbeni változások várhatók.
/ felsőoktatási expanzió, felsőfokú szakképzés, társadalmi mobilitás
Forray R. Katalin / Alternatív stratégiák a cigányok oktatásában / Kétféle oktatáspolitikai rendszer érvényesült a cigányok, romák iskolázásának támogatására. Az egyik a saját kultúrára helyezi a hangsúlyt, arra alapozva, hogy ennek támogatásával biztosíthatók számukra is az egyenlő szociális esélyek. A másik szerint a népcsoport hátrányos helyzetéből eredő nehézségek orvoslása a döntő. Mindkét oktatáspolitikai felfogásnak van pozitív és negatív oldala. Vajon meg tudják-e őrizni a romák kulturális örökségüket egy társadalmi versengésben? Hogyan tudnak profitálni a kulturális támogatásból, ha a társadalom alján helyezkednek el? Vajon egyformán támogató mindkét politika? Még hosszabb időre van szükség e kérdések megválaszolásához.
/ roma, cigány, oktatáspolitika, kulturális sokféleség, szociális egyenlőség, hátrányos helyzet
Karády Viktor / Az érettségizők tanulmányi választásainak történelmi dinamikájáról (1890-1941) / A tanulmány a régi rendszer iskolastatisztikai adatszolgáltatásának egyik unikális darabját, az érettségizők pályaválasztására vonatkozó adatokat összegzi két táblázatban a dualista kor utolsó évtizedeitől a Horthy-korszak végéig. Az elemzés a gazdasági-politikai és társadalomtörténeti konjunktúrákat kísérli meg összekapcsolni a pályaválasztás erősen változó irányaival, melyek mögött felsejlenek az értelmiség modernizációjának és szakmai átrétegeződésének, az értelmiségi piacok felvevő képességének, a demográfiai helyzet alakulásának és a felsőbb tanulmányokra készülő érettségiző aggregátum szerkezetének adottságai. A tanulmány helyszűke miatt nem tárgyal, de jelez egy sor további kutatási lehetőséget a rendelkezésre álló források alapján.
/ szakmai mobilitás, tanulmányi szakválasztás, diákság, felsőoktatás, iskolai stratégiák
Kozma Tamás / Egyetemi oktatók Európában: Konferencia jegyzetek / Az EUROAC kutatást (Az egyetemi pálya Európában) az Európai Tudomány Alapítvány kezdeményezte és támogatta abban a témakörében, amelynek címe: Felsőoktatás és társadalmi változás Európában. A kutatás középpontjában egy survey állott, amelyben tizenkét európai ország vett részt (Ausztria, Horvátország, Hollandia, Finnország, Németország, Olaszország, Írország, Portugália, Svájc, Norvégia, Nagy-Britannia, Lengyelország). A kutatási eredményeket nemzetközi konferencián ismertették Berlinben, 2012. július 4-6. között. A kutatás végeredményét így foglalhatnánk össze: az európai felsőoktatásban konvergencia és divergencia egyaránt megfigyelhető, mégis – A Bologna-folyamat ellenére – nem történt látványos közeledés az elmúlt évtizedben. Hasonló vonások az európai felsőoktatási rendszerekben: az oktatás és a kutatás összekapcsolása; az “egyetemi év” (tanév) felosztása; teljes állású felsőoktatók; a karrier utak, kezdve a doktorátussal és befejezve a professzorsággal; valamint a női felsőoktatók egyre növekvő aránya. Minden európai felsőoktatási rendszerben megtalálható az egyetemek és a főiskolák közti különbségtétel. Az egyes felsőoktatási rendszerek mégis mélyen beágyazódnak nemzeti tradícióikba. Lényegesen különbözik a felsőoktatók (fiatalabbak és idősebbek) társadalmi szerepe és megbecsültsége és ez tükröződik mind jövedelmeikben, mind pedig a kutatásra fordított időben; különbözik a kutatásra és oktatásra fordított idő (délen több az oktatás, észak-nyugaton pedig a kutatás); és különbözik az intézmények irányítása is (délen még mindig inkább önkormányzati, míg észak-nyugaton jobban elterjedt a menedzserizmus). A szerző személyes élményei és megjegyzései megvilágítják részben az európai, részben pedig a hazai felsőoktatási kutatások történetét.
/ összehasonlító pedagógia, felsőoktatási kutatás, európai felsőoktatási rendszerek, felsőoktatási dolgozók
Lengyel György / A magyar gazdasági elit képzettsége nemzetközi összehasonlításban / A tanulmány három aspektusból vizsgálja, hogy milyen szerepe van a felsőfokú végzettségnek a gazdasági elit rekrutációjában. Először történelmi szociológiai kutatások adatait idézem fel. A magyar és a francia gazdasági elitben a felsőfokú végzettség szerepe az iparosítás kezdeteikor jelentősebb volt, mint az angolszász és német gazdasági elitek esetében. A vizsgálatok tanulsága az, hogy a diplomások aránya számottevően növekedett a gazdasági elit körében a 20. század folyamán, s az ezredfordulóra elérte a szaturációs szintet. Másodszor logisztikus regressziós modellek segítségével vizsgálom, hogy milyen volt a felsőfokú végzettség hatása a gazdasági elit rekrutációjára 1997-ben és egy évtizeddel később. A felsőfokú végzettség szerepe nagyságrendekkel nagyobb volt, mint a demográfiai tényezőké. A hatás egy évtized múlva valamelyest csökkent a magyar gazdasági elit esetében, de változatlanul fennáll, s erősebb, mint az európai országok átlagában. Végül egy 2007-es összehasonlító kutatás adataira támaszkodva bemutatom 17 európai ország gazdasági elitjének jellegzetességeit néhány kulturális erőforrás tekintetében. Átlagosan ötből három gazdasági vezető rendelkezett mester, illetve doktori fokozattal, ötből kettő közgazdasági diplomával, ugyancsak ötből kettő külföldi tanulmányokat is folytatott, s több idegen nyelven is beszélt. Ebben a vonatkozásban a magyar gazdasági elitet átlag fölött jellemezte a tudományos minősítéssel, közgazdasági diplomával, külföldi stúdiumokkal rendelkező vezetők aránya, ám átlag alatti a beszélt idegen nyelvek számát illetően.
/ gazdasági elit, felsőfokú képzettség, rekrutáció, kulturális erőforrások, Intune kutatás, komparatív vizsgálat
Nagy Péter Tibor / Tudományszociológia és egyéni életút / Jelen tanulmány az oktatáskutatás – s különösen a felsőoktatáskutatás, mint önálló szakdiszciplína – sajátosan interdiszciplináris jellegét leíró tudomány-szociológiai elemzés kíván lenni. Az interdiszciplinaritás okainál és mozzanatainál néhány szóban szeretnénk rámutatni arra, hogy ezek a jelenségek hogyan nyilvánulnak meg Hrubos Ildikó tudományos útjában. A folyamatokra nem Hrubos Ildikó életútjából következtetünk s Hrubos Ildikó pályáját nem magyarázzuk e folyamatokkal. Az oktatáskutatás – mint rendszerleírás – eleve interdiszciplináris természetű volt. A legfontosabb előzményeket a statisztikusok munkásságában találhatjuk meg, míg az oktatási rendszert, az egyes iskolatípusok sorsát szisztematikusan leíró munkák elsősorban jogászok vagy közigazgatás-tudományi szakemberek munkái. Még a bölcsész-hátterűek is a közigazgatási rendszerleírás nyelvét alkalmazták, ha nem pedagógiai eszmékről, hanem konkrét iskolatípusokról akartak szólni. A szociológia és a neveléstudomány kapcsolatának három fázisát különíthetjük el. Az elsőben a szociológusok még “kívülről” beszélnek az iskolai egyenlőtlenségekről, főképp a Társadalomtudományi Intézetből, a Szociológiai Intézetből, a KSH-ból. A második szakaszt az oktatáskutatással foglalkozó intézmények keletkezésével jellemezhetjük, míg a harmadik szakaszban oktatáskutatás önreflexiója már szociológiai módon történik. Hrubos Ildikó munkássága mindhárom szakaszhoz szervesen kötődik. A közoktatás legfontosabb szereplői a bölcsész végzettségű tanárok, ezzel összefüggésben kutatói is inkább bölcsész, mint társadalomtudós végzettségűek. A felsőoktatás fontos szereplői ugyanakkor a társadalomtudósok (jogászok, közgazdászok, szociológusok), így ők is kiveszik részüket a felsőoktatás kutatásában is. A felsőoktatás kutatói között sok az intézményvezető is (Hrubos Ildikó rektorhelyettes is volt). Maga az oktatásszociológia, mint téma is professzionalizálódik a szociológiai mezőn belül, már nem a rétegződésszociológia része. Képviselői rangosak, két oktatásszociológust is választanak az MSZT elnökének, egyikőjük Hrubos Ildikó.
/ oktatásszociológia, felsőoktatásszociológia, tudománytörténet, 19. század, 20. század, 21. század
Polónyi István / Szép új világ a felsőoktatásban? / A tanulmány a hazai felsőoktatás-politika 2010 utáni három évét elemzi, alapvetően a kormány konvergencia programjaihoz kapcsolódóan. Az első strukturális reform program megtakarítási terve a felsőoktatási támogatásnak 2012-ben 12 milliárd, 2013-ban és 2014-ben pedig 38-38 milliárd forinttal való csökkentését írta elő. A 2010-es valamivel több, mint 200 milliárd forint felsőoktatási állami támogatás 2013-ra 156 milliárdra olvad. Tehát három év alatt a felsőoktatás állami támogatásának egynegyedét elvonta a konzervatív kormány. Az elvonások nyomán kialakult költségvetési támogatás egyre kevésbé képes fedezni (a túlnyomórészt közalkalmazott) foglalkoztatottak fizetését. A 2013-as költségvetés radikális támogatás csökkenése nyomán az intézmények túlnyomó többsége költségracionalizálásra és létszámleépítésre kényszerül. A kormány tandíj-bevezetési elképzeléseket is megfogalmazott, amitől azonban a diákmegmozdulások hatására visszalépett, viszont a végzettek meghatározott időre szóló hazai foglalkozási kötelezettségét bevezette. A kormány kapkodása és felsőoktatás ellenes kommunikációja elbizonytalanította a jelentkezőket. A jelentkezők száma közel harmadnyival esett vissza a kormányciklus alatt. Alapvetően az elit egyetemek – pontosabban fogalmazva a társadalmi elit által igénybe vett egyetemek – jelentkezőinek száma csökkent a legkisebb mértékben, és az alsóbb rétegek által igénybe vett vidéki főiskolák esetében csökkent leginkább a jelentkezők száma. 2013. áprilisában jelent meg az új konvergencia program a korábbi programoknál lényegesen „puhább” hangnemet üt meg a felsőoktatással kapcsolatban. Forrásokat ígér, de nagyon vékonyan és nagyon szubjektíven csöpögtetett pénzekről van szó. A racionalizálások következménye a felsőoktatás minőségének sokszoros romlása. Ilyen lesz a szép új világ a hazai felsőoktatásban. / felsőoktatási jelentkezés, felsőoktatás-politika, felsőoktatási jelentkezők rekrutációja
Pusztai Gabriella / „Nem biztos csak a kétes a szememnek…” / Hallgatói eredményességi koncepciók és mutatók a felsőoktatás-kutatásban / A felsőoktatás iránt megnövekedett társadalmi érdeklődés, a csökkenő erőforrásokért folyó verseny a figyelem középpontjába állította az intézményi teljesítmény és a produktivitás összemérésének problémáját. Kitüntetett kérdéssé válik, hogy mennyit lépnek előre a hallgatók a tanulmányi évek alatt, hogyan és mivel járul hozzá az intézmény a hallgatói eredményességhez. Ez különösen fontos, ha számításba vesszük az intézményrendszer és az intézmények belső diverzitását és a hallgatótársadalom összetételének heterogenizálódását. Ennek következtében megkerülhetetlen a felsőoktatási eredményesség-fogalommal való kritikus szembenézés. Az oktatáskutatásban forgalomban levő egydimenziós eredményesség-felfogások hiányosságait felismerve egy többdimenziós mutató kialakítására törekedtünk.
/ felsőoktatási minőség, hallgatói teljesítmény, kognitív és affektív mutatók
Sáska Géza / A 1990 és 2010 között átalakuló köz- és a felsőoktatás, röviden / A rendszerváltás és a 2010-s választások közötti időszakban a magyar köz-, és felsőoktatási rendszer jelentősen kiterjedt és szerkezete megváltozott, az érettségizettek és a diplomások száma megnövekedett, új, szelektív képzési formák születtek. A középfokú oktatás expanziója kisebb mértékű volt, mint a felsőoktatásé, következésképpen szerényebb tudású diákok is folytathatták tanulmányaikat. E hígulási folyamatot színvonalcsökkentésként élte át a közvélemény.
/
expanzió, közoktatás, felsőoktatás, rendszerváltás
Veroszta Zsuzsanna / Közgazdasági diploma a nyolcvanas években és ma / A tanulmány fókuszában a közgazdász-szakma fejlődésének munkaerő-piaci kimenetre alapozott megragadása áll. A közgazdász-pálya alakulásának harminc év különbséggel elvégzett két vizsgálata alapján a szakmai karrier-útjának két állomása rajzolódik ki. Az évtizedes különbséggel párhuzamba állított frissdiplomás adatok jól mutatják azt a nyolcvanas években indult professzionalizációt, amelynek révén 2011-re a közgazdász szakma jól körvonalazható, differenciálódott és a felsőoktatási képzés, kibocsátás felső szegmensébe sorolható professzióvá lépett elő. Mindezt egyfelől a jelentkezők és hallgatók összetétele, a képzési kínálat alakulása, másfelől pedig a frissdiplomások munkaerő-piaci beválása támasztja alá.
/ közgazdasági diploma, felsőoktatás, professzionalizáció, munkaerő-piaci kibocsátás
MEGHÍVÓ
PEDAGÓGUS ÉLETUTAK, KARRIEREK
A KONFERENCIA AZ EDUCATIO® FOLYÓIRAT HAMAROSAN
MEGJELENŐ TEMATIKUS SZÁMÁHOZ KAPCSOLÓDIK. A konferenciát az Oktatáskutató
és Fejlesztő Intézet és az MSZT oktatásszociológiai szakosztálya rendezi.
A műhelykonferencia időpontja: 2015. január. 15. csütörtök,
8.30–15.00 óra
Helyszíne: 1054 Budapest, Báthory utca 10., földszint nagyterem
SZAKMAI MŰHELY
PROGRAM:
LEVEZETŐ ELNÖK: Nagy Péter Tibor (MSZT, OSZ elnök)
8:30-9:00 – REGISZTRÁCIÓ
9:00–9:15 – KÖSZÖNTŐ
Biró Zsuzsanna Hanna, az Educatio szám szerkesztője
9:15–10:00 – PEDAGÓGUSRÉTEGEK AZ ÉRTELMISÉGBEN
Nagy Péter Tibor, ELTE-TÁTK-WJLF, egyetemi tanár
A TANÁRRÁ VÁLÁS ÉS KARRIERÉPÍTÉS ESÉLYEI AZ 1945 ELŐTTI MAGYAR
TÁRSADALOMBAN
Biró Zsuzsanna Hanna ELTE PPK-WJLF, tudományos főmunkatárs
TANÁRI KARRIEREK FRANCIAORSZÁGBAN
Bajomi Iván, ELTE TáTK, egyetemi adjunktus
10:00–10:45 – VITA
10:45–11:00 – SZÜNET (kávé, üdítő)
11:00–11:30 – PEDAGÓGUSBÉREK – MINDIG LENT?
Polónyi István, DE BTK, egyetemi tanár
GYAKORLÓ PEDAGÓGUSOK PÁLYAMOTIVÁCIÓI
Paksi Borbála, ELTE PPK, tudományos munkatárs Schmidt Andrea (MTA TK),
tudományos munkatárs Felvinczi Katalin, ELTE PPK egyetemi adjunktus
11:30–12:15 – VITA
12:15–13:00 – SZÜNET (szendvics)
13:00–14:00 – PEDAGÓGUS KARRIERMINTÁK
Sági Matild, OFI, tudományos főmunkatárs
ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG ÉS TANÁRI ATTITŰDÖK
Széll Krisztián, OFI, kutató-elemző
PÁLYAKÉP ÉS SZELEKCIÓ A PEDAGÓGUSPÁLYA VÁLASZTÁSÁBAN
Veroszta Zsuzsanna, EDUCATIO Kht. vezető kutató-elemző
PEDAGÓGUS HALLGATÓK KÉPZÉSÜK ELEJÉN
Szemerszki Marianna – Kállai Gabriella, OFI, tudományos főmunkatárs
14:00–14:45 – VITA
14:45–15:00 – ZÁRSZÓ
Nagy Péter Tibor (MSZT, OSZ elnök)
A rendezvény a TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 „XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz” kiemelt projektben, a „Pedagógus továbbképzések hatásvizsgálata” elnevezésű témaegység keretében valósul meg, ill kapcsolódik a Széchenyi 2020 “Befektetés a jövőbe” EU-S projekthez
MEGHÍVÓ
Az Oktatás- és Ifjúságkutató Központ 2015. február 2-ára és 3-ára kétnapos műhelykonferenciát szervez abból az alkalomból, hogy 25 éve indult egy fontos oktatásszociológiai könyvsorozat, a Társadalom és oktatás. A műhelykonferencián a sorozatban megjelent művek szerzői részben korábbi álláspontjukra reflektálnak, részben továbbgondolják problematikáikat.
Időpont: 2015. február 2-3.
Helyszín: 1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1A
ELTE Lágymányosi Campus, Északi épület, Kari Tanácsterem, 0.100C
Program:
2015.02.02.
Elnököl: Csákó Mihály
10:00 Bajomi Iván, egyetemi adjunktus: közoktatás aktoraival folytatott/nem
folytatott párbeszéd intézményes kereteinek alakulásáról
10:40 Biró Zsuzsanna Hanna, tudományos főmunkatárs: Hogyan lehetne valóban
kollektív életútelemzés
11:20 Forray R Katalin, egyetemi tanár:
12:00 ebédszünet
13:00 Hrubos Ildikó, professor emerita: A gazdálkodó egyetem karrierje.
13:40 Karády Viktor, egyetemi tanár: A napoleoni ‘Francia Egyetem’ főbb
történelmi fázisai és utóélete
14:20 Kelemen Elemér, főiskolai tanár Hagyomány vagy korszerűség?
Reflexiók napjaink oktatáspolitikájára
15:00 Kozma Tamás, professor emeritus: Kié az iskola? Utóéletéről
2015.02.03.
Elnököl: Semjén András
10:00 Ladányi János, egyetemi tanár: (Munkaalapú) társadalom és oktatás.
10:40 Lukács Péter, egyetemi tanár: Színvonal és szelekció
11:20 Mazsu János, egyetemi docens: Kutatásmódszertan
12:00 ebédszünet
13:00 Nagy Mária, egyetemi tanár a származási kategóriákról
13:40 Nagy Péter Tibor, egyetemi tanár: Utak az elitbe
14:20 Péteri Gábor, vezető tanácsadó, a közoktatás finanszírozásáról
15:00 Polónyi István, egyetemi tanár: a felsőoktatási papírgyártás
helyzetéről
15:40 Sáska Géza, tudományos főmunkatárs
Részlet a felkérő levélből:
“…25 évvel ezelőtt jelent meg először a Társadalom és Oktatás c könyvsorozat. Ti, e levél címzettjei mindannyian szerzők, vagy kötetszerkesztők voltatok. (Sajnos Hegedűs T. Andrásnak, Kemény Istvánnak, Liskó Icának, Várhegyi Gyurinak már nem küldhetjük el ezt a levelet.) 25 év egy könyvsorozat történetében nagy idő. Az oktatáskutatás viszonylag fiatal szakma – életidejének legalább felét tükrözi a Társadalom és oktatás.
Persze: csak rajtunk keresztül tükrözi.
Felkérünk tarts egy előadást az alábbi témák egyikéről
- Reflektálj arra a paradigmára, vagy arra a
megfogalmazás-módra, amit Társadalom és oktatás-beli könyvedben felmutattál
annak idején.
- Akinek nincs kedve egykori önmagára reflektálni, az beszélhet arról is, hogy
mit változott a világ, vagy mit tükröznek az újabban feltárt összefüggések
ugyanabban a témavilágban, amit egykori kötete témájául választott.
- Akik egy-két éve váltak szerzőinkké, azoktól nem feltétlenül
véleményváltozásukról, inkább a viszonylag friss könyvben tükröződő
kutatásaik továbbfejlesztésének eredményeiről hallgatnánk előadást.
(…)"
Csákó Mihály
ELTE TÁTK Oktatás és Ifjúságkutató központ
Lukács Péter, Nagy Péter Tibor, Sáska Géza
a Társadalom és oktatás sorozat jelenlegi szerkesztő bizottsága
MEGHÍVÓ
„Campus-lét a Debreceni Egyetemen” címmel vitadélutánt szervezünk Fényes Hajnalka és Szabó lldikó (szerk.) Campus-lét a Debreceni Egyetemen c. kötetéről
Helyszín: Budpest, WJLF, Dankó u 11., Kline terem
Közlekedés: http://oktatas.uni.hu/dankoutca.htm
Időpont: 2015. február 9. 14 óra
Program
Megnyitó
Fényes Hajnalka és Szabó Ildikó: Campus-lét a Debreceni Egyetemen
Csákó Mihály: opponensi vélemény
A szerkesztők és szerzők válaszai
Vita
Olvasnivaló:
http://oktatas.uni.hu/szovegek/FHSZI/Campus.pdf
A rendezvény illeszkedik egy 12 éves társadalomtudományi könyvvitasorozatba: http://oktatas.uni.hu/konyvvitak.htm
MEGHÍVÓ
„Az idő fogságától szabadon” címmel vitaestet szervezünk Forray R. Katalin: Az idő fogságától szabadon c. kötetéről
Helyszín: Budapest, WJLF, Dankó u 11., Kline terem
Közlekedés: http://oktatas.uni.hu/dankoutca.htm
Időpont: 2014. március 5. 15 óra
Program
Megnyitó
Forray R. Katalin: Az idő fogságától szabadon
Fehérvári Anikó: Vélemény
Forray R. Katalin: Válasz
Vita
Olvasnivaló:
http://issuu.com/emesekarsai/docs/forray-az-ido-fogsaga
A rendezvény illeszkedik egy 12 éves társadalomtudományi könyvvitasorozatba: http://oktatas.uni.hu/konyvvitak.htm
MEGHÍVÓ
„Méreg és öröm 1969-2014” címmel oktatástörténeti vitaestet szervezünk
Tárgy: Trencsényi László: Írtam mérgemben és örömömben 1969-2014 c. kötetének vitája
Helyszín: Budapest, WJLF Dankó utca 11., Kline terem
Közlekedés: http://oktatas.uni.hu/dankoutca.htm
Időpont: 2015 március 5. csütörtök 17 óra
Program
Megnyitó
Trencsényi László: Méreg és öröm 1969-2014
Donáth Péter: Opponensi vélemény
Trencsényi László: Válasz
Vita
A rendezvény illeszkedik egy 12 éves társadalomtudományi könyvvitasorozatba: http://oktatas.uni.hu/konyvvitak.htm
MEGHÍVÓ
„A szakmai képzés és társadalmi átalakulás” címmel vitaestet szervezünk Fehérvári Anikó: A szakmai képzés és társadalmi átalakulás c. kötetéről.
Helyszín: Budapest, WJLF, Dankó u 11., Kline terem
Közlekedés: http://oktatas.uni.hu/dankoutca.htm
Időpont: 2014 március 13 15 h
Program
Megnyitó
Fehérvári Anikó: A szakmai képzés és társadalmi átalakulás
Polónyi István: Vélemény
Fehérvári Anikó: Válasz
Vita
Olvasnivaló:
http://issuu.com/emesekarsai/docs/fehervari_szakmkepzes
A rendezvény illeszkedik egy 12 éves társadalomtudományi könyvvitasorozatba: http://oktatas.uni.hu/konyvvitak.htm
MEGHÍVÓ
Ítélet Magyarországon
Hajdú Eszter dokumentumfilmje
a WESLEY FŐISKOLÁN,
2015.március 18. 11 órai kezdettel.
A romák elleni sorozatgyilkosság bírósági tárgyalása:
„az egyetlen stáb, aki dokumentálta a tárgyalássorozat 167 napját”
Miradouro Media/Perfect Shot Films – magyar/német/portugál koprodukció
Amikor nyilvánossá vált a romák elleni sorozatgyilkosságot
tárgyaló per kezdő dátuma, Hajdú Eszter dokumentum-film rendező
elhatározta, hogy az egész tárgyalás-sorozatot dokumentálja, emléket állítva
ezzel az áldozatoknak. Akkor még arra lehetett számítani, hogy a teljes per 1
év alatt lezajlik, azonban két és fél éven keresztül tartott a
tárgyalássorozat.
A film fejlesztése 2010 novemberében kezdődött, a forgatások az első
tárgyalási napon 2011. március 25-én kezdődtek és 2013. augusztus 6-án az
ítélet kihirdetésével értek véget. A két és fél évig tartó per folyamán Hajdú
Eszter stábja volt az egyetlen, amely a tárgyalások minden napját dokumentálta.
Az egyéb külső forgatások mellett a stáb a per 167 napján részt vett,
minden napot rögzített és ezzel egy exkluzív, egyedülálló kordokumentációt
készített egy egyedülálló ügyről. A per során az első néhány és az
utolsó pár napon volt nagy nemzetközi és magyar média érdeklődés, a
tárgyalási napok túlnyomó többségén azonban semmilyen sajtó sem vett részt.
A filmet idáig a világ 30 országának 32 fesztiválján mutatták be, és 15 nemzetközi díjjal jutalmazták.
Trailer: https://www.youtube.com/watch?v=BGDt6HRZYtk
A “Pisa”, mint oktatáspolitikai és társadalmi jelenség
MEGHÍVÓ
A Magyar Szociológiai Társaság Oktatásszociológiai szakosztálya – az ELTE PPK vendégeként – konferenciát rendez a Pisa -ról, mint oktatáspolitikai és társadalmi jelenségről. A konferencia kapcsolódik a közelesen megjelenő Educatio folyóirat számhoz.
Időpont: 2015 április 20 hétfő, 14 óra.
Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai
Kar
1075, Budapest
Kazinczy u. 23-27.
Földszint, konferenciaterem
Program
14. 00 Fehérvári Anikó (PhD) Megnyitó
14. 10 Sáska Géza (CSc) Tudásverseny és globalizáció
14. 30 Török Balázs (Phd) Az OECD/PISA mérések legitimációja
14. 50 Lannert Judit (Phd) A PISA adatok használata és
értelmezése a legfrissebb módszertani kritikák tükrében
15. 10 Pusztai Gabriella (DSc) A fenntartói sokszínűség és
a PISA
15. 30 Horváth Zsuzsa (CSc) A Pisa mediatizáltsága
15. 50 Kozma Tamás (DSc) Szingapúr tanulsága
16. 10 Szünet
16. 30 Vita
MEGHÍVÓ
Az MSZT oktatásszociológiai szakosztálya könyvvitát szervez.
Időpont: 2015. május 26. 15 óra.
Helyszín: WJLF, Díszterem, második emelet
Budapest, VIII. kerülte, Dankó utca 11.
http://oktatas.uni.hu/dankoutca.htm
Program:
Boreczky Ágnes Gordon Győri János: Tanárok interkulturális nézetei és azok hatása az osztálytermi munkára
Feischmidt Margit: Opponensi vélemény
Ajánlott olvasnivaló
MEGHÍVÓ
Vitányi Iván 90 éves
A Magyar Szociológiai Társaság és a Wesley János Lelkészképző Főiskola konferenciája Vitányi Iván köszöntésére.
Időpont: 2015. június 11. csütörtök 10 óra
Helyszín: WJLF, fszt, Kline terem
VIII. kerület, Dankó utca 11.
közlekedés http://oktatas.uni.hu/dankoutca.htm
A részletes program május végétől olvasható a wesley.hu és a szociologia.hu honlapon
Előzetes program
10.00 Megnyitó
Iványi Gábor, WJLF: Rektori köszöntő
Csepeli György, MSZT elnök: Vitányi Iván életei
10.30 első szekció: Eenököl Nagy Péter Tibor
A szekció a Vitányi-pálya első részére reflektál.
Konrád György
Manchin Róbert
Tibori Tímea
Miszlivetz Ferenc
beszélgetés
12.00 második szekció: elnököl Tibori Tímea
A szekció a Vitányi pálya középső részére reflektál.
Sági Mária
Sebő Ferenc
Tímár Sándor, Tímár Böske és a Csillagszeműek
Kamarás István
beszélgetés
13.15 Ebédszünet, ebédelési lehetőség a főiskola melegbüféjében
14.00. harmadik szekció
A szekció a Vitányi pálya utóbbi évtizedeire reflektál
A Gergely András
Antalóczy Tímea
Lendvai Ildikó
Gyurcsány Ferenc
beszélgetés
15.30 Rövidfilmek Vitányi Ivánról
MEGHÍVÓ
„A vallás, a tudomány, meg a politika” c. konferenciára.
A WJLF konferenciája Majsai Tamás 60. születésnapjára.
Helyszín: Budapest, VIII. kerület, Dankó utca 11., Kline terem.
Közlekedési lehetőség: http://oktatas.uni.hu/dankoutca.htm
Időpont: Szeptember 11-12. 11.00 h.-20.00 h.
A konferencián 15 perces előadások várhatók és előadásonként 12-13 perc vitaidő áll rendelkezésre. A két órás blokkokon belül a szekcióelnök és az előadók egyetértésével cserék lehetségesek.
PROGRAM
09. 11. péntek
11.00 Iványi Gábor Rektor Köszöntő
11.15-13.00
1. szekció - elnököl Ladányi János, egyetemi tanár
Vajda Károly habilitált egyetemi docens A szenvtelen Isten és a szenvedő ember párbeszéde. A Soá teológiai traumája Paul Celan lírájában
Lukács Péter egyetemi tanár Megoldatlan probléma – a magyar iskolarendszer szerkezete
Gábor György egyetemi tanár Lehetséges-e tanúság a megsemmisítő táborokról?
Nagy Péter Tibor egyetemi tanár Felekezeti arányok Magyarországon 1920-2011
13.20-14.00 ebédszünet Ebédelési lehetőség a főiskola melegbüféjében
14.00 – 16.00
2. szekció elnököl Lukács Péter, egyetemi tanár
Blandl Borbála PhD jelölt Az emberiség jövője
Forczek Ákos egyetemi hallgató Affinitás és káosz
Gábor Éva egyetemi docens “Iratok a körösmezei zsidódeportálás történetéhez 1941” közlése, mint kegyeleti és soáh emlékezeti aktus.
Urbán Beatrice főiskolai hallgató Szent Tamás apostol
16.00 – 18.00
3. szekció Elnököl Bánlaky Pál, főiskolai tanár
Gyimesi Júlia egyetemi adjunktus Csalások és leleplezések a pszichológia peremvidékéről
Joanovics Rita főiskolai hallgató Angyalok a Bibliában
Forrai Judit egyetemi tanár Hitler halálának kétségei
Ladányi János egyetemi tanár Gettók, hipergettók és gettóiskolák Magyarországon
18.00 – 20.00
4. szekció Elnököl Wildmann János egyetemi docens
Karsai László egyetemi tanár Magyar politikusok az idegenekről, menekülőkről, migránsokról 1867-től 1944-ig.
Szabó Ildikó lelkész Marie d'Ennetieres - Kálvin - I. Erzsébet
Bánlaky Pál főiskolai tanár Szociotáborok tapasztalatai
Horváth Zsuzsa Előzetes egy oktatáspolitikai emlékiratból (1990-2010)
09.12. szombat
11.00-13.00
5. szekció Elnököl Csákó Mihály, egyetemi docens
Mártonffy Marcell egyetemi docens A mélypont ünnepélye? Hittapasztalat és keresztény önazonosság a Soá után
Gombocz Eszter főiskolai oktató A Goldbergerek a Fasortól Mauthausenig
Iványi Gábor Jr PhD jelölt Dialektus nyelv nélkül? A post-Soá zsidó-keresztény diskurzus némely (rendszeres) teológiai paradoxona
13.00 – 14.00 ebédszünet Ebédelési lehetőség a főiskola melegbüféjében
14.00 – 16.00
6. szekció Elnököl Hubai Péter, egyetemi tanár
Wildmann János habilitált egyetemi docens A gyakorlati teológia szerepe a hittudományi képzésben
B.Kádár Zsuzsanna tudományos főmunkatárs Evangélikusok, embermentés, vészkorszak
Csákó Mihály egyetemi docens A fővárosi középiskolások vallásosságáról
Forray R Katalin egyetemi tanár A cigány diákokról a felsőoktatásban
16.00 – 18.00
7. szekció - Elnököl Bukovics István, egyetemi tanár
Kamarás István egyetemi tanár Vallásosság és előítéletesség
Jakab Attila vallástörténész A Horthy korszak egyházi viszonyai a harmadik zsidótörvény idején
Hubai Péter egyetemi tanár Egy apokaliptikus mitologéma Mária evangéliumában: a lélek felemelkedése
Kiss Erika Mártha főorvos Vizuális emlékek a theológusképzésről
18.00-20.00
8. szekció Elnököl Nagy Péter Tibor, egyetemi tanár
Gedő Éva filozófus A diktatúra fogalmi megragadásának problémája
Bukovics István egyetemi tanár A fenntartható "Jó állam" problematikája.
Bognárné Horgosi Anikó főiskolai hallgató Az ökumenikus gondolkodás jelentősége a 19–20. század fordulóján az Oklahomai Indián Tartomány területén működő missziók életében
Granasztói Szilvia művésztanár Bibliai bábjáték
MEGHÍVÓ
A Fényes Elek Társadalomstatisztikai Egyesület https://fenyeselekegyesulet.wordpress.com/
és a MSZT Oktatásszociológiai szakosztálya (http://oktatas.uni.hu )
„Adatrobbanás” című műhelyvitájára.
Időpont:
2015. október 29. 13.00
Helyszín:
Wesley János Lelkészképző Főiskola (http://wesley.hu), Kline terem, 1086, Budapest, Dankó u.
11.
Közlekedés: http://oktatas.uni.hu/dankoutca.htm
Az Educatio® folyóirat ( http://www.hier.iif.hu/hu/educatio.php
) készülő számait hagyományosan megelőző
műhelyvita témája a közigazgatás, a gazdaság mindennapi működése
során keletkező adminisztratív adatbázisok társadalomtudományi
felhasználása.
A problémát három erősödő folyamat kontextusában helyezzük el:
Egyfelől az államigazgatás adminisztrációja folyamatosan termeli és
elérhetővé teszi a különféle adatbázisokat, miközben a szakpolitika és a
közvélemény egyre inkább igényt támaszt a döntéshozást támogató „tények”
előállítására.
Másfelől a társadalom- vagy az oktatáskutatás felől az adatbázisok
mélyebb kiaknázása számos technikai, módszertani, strukturális, etikai,
hatalmi, és adatvédelmi kérdést vet fel.
Harmadrészt a társadalmi élet szereplői képi és szöveges információkkal
árasztják el az internetet, s mint minden információtömeg ez is látens és
manifeszt struktúrákat hordoz – „kvázi adatbázis” ok vannak körülöttünk
A műhelykonferencia az ehhez kapcsolódó álláspontok, kérdések, problémák
megvitatására nyújt lehetőséget. A konferencia minden érdeklődőt
szívesen lát. Regisztrációt nem igényel.
A rendezvény az Educatio® 2015/3. számának (szerkesztője Veroszta
Zsuzsanna) tartalmához illeszkedik.
Tervezett program
Előadók és felkért korreferensek
13.00 Megnyitó (Nagy Péter Tibor, MSZT OSZ)
13.05 1 szekció (levezető elnök: Csákó Mihály - Educatio).
Gárdos Éva: Adatok és kezelésük a hivatalos statisztikában
Székely Iván: Közadatok és nyilvános adatbázisok: a hozzáférés kérdései
Nagy Péter Tibor:
A régi-új és új-régi adatok társadalmi természete
Setényi János: A társadalomkutatás és -kutató fogalmának átértelmeződése
14.05 szünet
14.10 korreferensek: Harcsa István, Lakatos Miklós
14. 40 Vita
15.40 szünet
15.45 2. szekció (levezető elnök: Harcsa István - FETE)
Salomvári György: Köznevelés az adatok bűvöletében – az adattermelés
forradalma
Széll Krisztián: Az adathozzáférés nemzetközi gyakorlatai
Veroszta Zsuzsanna: Az adatbőség kutatási következményei
Halász Gábor: Adatbázisok a nemzetközi szakpolitikában
16.45 szünet
16.50 korreferensek: Fehérvári Anikó, Hrubos Ildikó
17.05 Vita
18.05 Zárszó (Harcsa István, FETE)
A rendezvény része a Tudomány hónapja rendezvénysorozatnak
A tömegoktatás műveltség-eszméjének változásai, irányai a tantervi reformokban.
Az egységes és általános állami iskola felbomlásának lépései és következményei Magyarországon.
Kozma Tamás és munkatársai által,
"Tanuló régiók Magyarországon" címmel készített
A pódiumvitára minden érdeklődőt várunk.
Helyszíne: Wesley János Lelkészképző Főiskola, (Budapest Dankó u. 11.)
Közlekedés: http://oktatas.uni.hu/dankoutca.htm
Időpontja: 2015. november 27., 14-tól 17 óráig
A pódiumvitára felkért személyek:
MEGHÍVÓ
Az MSZT Oktatásszociológiai Szakosztálya - könyvvitasorozatának részeként - napirendre tűzi
Halász Gábor : Az oktatás az Európai Unióban: Tanulás és együttműködés
Budapest: Új Mandátum Kiadó, 2012. 376 p. c könyvét
opponens: Setényi János, c egyetemi tanár
2015.december 10. 17 óra, Budapest, WJLF, Kline terem, Dankó u 11.
MEGHÍVÓ
A magyar iskolarendszer történelmi fordulata - az általános iskola
címmel konferenciát rendez az MPT, az MSZT OSZ és a WJLF.
http://oktatas.uni.hu/20151227.htm
Időpont: december 17., 10-18 óra, helyszín: Budapest, WJLF, Dankó utca
11., Kline terem.
10 – 13 óra - Iványi Gábor: Megnyitó
Standeisky Éva: /történész, az MTA doktora/: Az oktatáspolitika politikai,
kulturális háttere
Kelemen Elemér: /ELTE TÓK professor emeritus/: Egy törvénytelen gyermek
viszontagságos története. Gondolatok a 70 éves általános iskoláról.
Trencsényi László: /c. egyetemi tanár ,ELTE/ : "Szabad országban - szabad
emberként" ---"hű gyermek" - a baloldali gyerekmozgalom
színeváltozása
Nagy Péter Tibor: /egyetemi tanár ,WJLF/ : A nyolc osztály társadalmi jelentése
Ebédelési lehetőség a főiskola melegbüféjében.
13.30 – 16.20
Setényi János: /címzetes egyetemi tanár: Expanzió/ Komprehenzív iskolai
kísérletek Nyugat-Európában
Lukács Péter: /WJLF, egyetemi tanár/: Szelektív vs. komprehenzív,
szegregáló vs. integráló – értékek és érdekek
Sáska Géza: /CSc,; ELTE c. doc.; c. Fazekas igazgató/: A komprehenzív
iskola lassú hanyatlása Magyarországon.
Ladányi János: /WJLF, egyetemi tanár/ : Az általános iskolai rendszer
felszámolására irányuló törekvések